A születés várható ideje
A terhesség átlagosan 280 napig, 40 hétig, 9 hónapig, vagy másképp 3 trimeszterig tart az utolsó menstruáció első napjától a születés pillanatáig.
A fogamzás ideje pedig átlagosan a peteérés körüli napok, plusz/mínusz egy két nap. Ha a ciklusod normális, 28 napig tartó, akkor a 14. napon számíthatsz a megtermékenyülésre. Az a vicces az egészben, hogy ha ezen a napon a fogamzás megtörténik, akkor már két hetes terhesnek számítasz. :) Innentől még 266 nap telik el átlagosan a szülésig.
A szülés lefolyása
A szülés három szakaszból áll. Az elsőben a méhnyak elsimul és tágul, a másodikban a magzat megszületik (a két elsőt nevezik munkaszakasznak), a harmadikban kiürül a méhlepény (lepényi szak). Az első szakot a méhösszehúzódások megjelenése jellemzi. Ezek fájdalmasak, az akarattól függetlenek, időszakosak és szabályos ritmust követnek; előbb 20-25 perces szünetekkel, majd egyre sűrűbben (a végén 1-3 percenként) jelentkeznek, tartamuk mindinkább hosszabbodik (eleinte 15-20 másodperc, a tágulás végén 30-45 másodperc), egyre erőteljesebbek és fájdalmasabbak. Az összehúzódási szünetek fájdalommentesek, ez lehetővé teszi a méhnyak elsimulását és tágulását.
A fejvíz (a magzatburok alsó részében elhelyezkedő magzatvíz) a méhösszehúzódások hatására gyűlik össze. A burokrepedés bekövetkezhet spontán v. burokrepesztéssel. Az összehúzódás lefelé toló hatást fejt ki a magzatra, amely áthalad a medencén (medenceöböl). Az elölfekvő rész (a magzat azon pólusa, amely elsőnek jut le a kismedencébe), áthalad a medence felső bemenetén (behatol), forgás közben lefelé halad és kiszabadul (áthalad az alsó kismeneten). E három jelenség a magzat valamennyi testrészére (fej, váll, ülep) kiterjed. Ez a szak 8-10 órát tart a primiparáknál (első ízben szülő nők) és 2-6 órát a multiparáknál (ismételten szülők). A második szakasz a magzat kitolási szaka. A tágulás teljessé válásakor kezdődik: a nő ekkor tolási kényszert érez, ezzel a méh akaratlan összehúzódásaihoz hozzáadja a hasizmok és a rekeszizom akaratlagos kontrakcióit. Az elülfekvő rész megjelenik a szeméremrésben, amely egyre inkább kitágul, és végül eléri a magzat elölfekvő része kerületének méreteit. Miután az elölfekvő rész áthaladt a szeméremrésen, a gát hátrafelé irányuló összehúzódás teljesen kigördíti az elölfekvö részt.
A kitolási szak általában 10-20 percig tart. Megrövidíthető gyengéd, hasra gyakorolt nyomással (kéznek a méhfenékre gyakorolt egyenes hatásával), episiotomiával (a gát minimális metszése), a szülő nő testhelyzetének változtatásával (álló, guggoló vagy térdelő testhelyzetbe, azaz függőlegesbe) vagy egy szülészeti fogó behelyezésével. A magzat elölfekvő része lehet a fej: ez a fejfekvés (a leggyakoribb). Fejvégű fekvés esetében, ha a fej flexióban (behajlítva) van, koponyatartásról beszélünk: ez a fekvés a legjobb és a leggyakoribb. Ha a fej deflexióban (elhajlásban) foglal helyet, arctartásról beszélünk: ez ritkább és kevésbé kedvező.
A magzat medencevégű fekvése esetén fartartásról szólunk: ez elsősorban primiparáknál figyelhető meg, és gyakran a méh formai rendellenességével függ össze. Lehetséges, hogy a terhesség végén a magzat haránt v. ferde fekvésben helyezkedik el. A spontán szülés ebben az esetben nem lehetséges. Ilyenkor belső beavatkozás (fordítás) válik szükségessé v. császármetszés. A nehéz szülés esetenként a 
méhösszehúzódások, tehát a méhizomzat rendellenességeire vezethető vissza. Az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel a normális és hatásos méhösszehúzódások helyreállíthatók. A nehéz szülés a magzat útjába álló akadályok rendellenességeivel is összefügghet: a méhnyak és a gát fokozott ellenállása episiotomiával vagy fogó behelyezésével leküzdhető. A medence formájával és méreteivel összefüggő csontos szülőúti ellenállás manapság sokkal ritkább (ennek legfőbb oka régebben az angolkór volt); ilyen esetben császármetszés javallt. Néha maga a magzat okozza a nehéz szülést (túlságosan nagysúlyú magzat). A köldökzsinór megjelenése előtti leszállás miatt a magzat keringése annak következtében állhat meg, hogy a köldökzsinór a medence falához préselődik: ilyen esetben is a császármetszés segít. Néha a méhlepény túlságosan lent tapad (Placenta praevia-elölfekvő lepény) és zavarja a magzat kitolását.
A harmadik szak a lepényi szak; ekkor válik le a méhlepény és kiürül. Hozzávetőlegesen 300 ml-es vérveszteség kíséri. Néha a vérveszteség nagyobb is lehet: a lepényi szakban fellépő vérzés súlyos szövődmény lehet. Ha a méhlepény a magzat megszületése után egy órával sem ürül ki, mesterséges leválasztást kell alkalmazni.
A gyermekágy (post partum - szülés utáni időszak) a szülést követő 6 hétig tart. Jellemzője, hogy a nemiszervek fokozatosan visszatérnek a terhesség előtti állaporukba és megkezdődik a szoptatás. A menstruáció visszatérése kb. a hatodik hétre tehető.
A szülés első szakasza - Tágulás
1. Tágulási szakasz
Az első méhösszehúzódásokkal kezdődik, és a méhszáj teljes eltűnéséig tart. A szülés három szakasza közül ez a leghosszabb, a legfájdalmasabb és egyben a legfárasztóbb is a kismamának. A méhszáj tágulása igen lassú folyamat. Első szülő anyukáknak eltarthat akár 8-12 óráig is, amire a méhszáj körülbelül 10 cm-esre tágul, hogy a baba elindulhasson a szülőcsatornában. Ez az idő csak egy átlag. Van olyan anyuka, akinek ettől sokkal több ideig tart a tágulás, de van olyan anyuka is, aki rekordidő alatt hozta világra kisbabáját. A tágulás kezdetét méhösszehúzódások, szülési fájdalmak jelzik. A fájások eleinte rendszertelenek, gyengék, rövidek, majd egyre erősebbek, hosszuk eléri a 40-45 másodpercet, valamint rendszereződnek, 10 percesre sűrűsödnek. (A két összehúzódás között eltelt időt mindig a fájás kezdetétől a következő kezdetéig kell mérni.) Ekkor érdemes felhívni az orvost, tudatni vele, hogy elindult a szülés, megkérdezni tőle, hogy szabad-e még tusolnod indulás előtt.
Amikor megérzed, hogy összehúzódásaid vannak, a szülés megindult, akkor érdemes még enni egy pár falatot. A későbbiek folyamán már nem szokták javasolni az étkezést, mert a méhösszehúzódások alkalmával, a szokatlan fájdalom, a szokatlan történés miatt sok kismamának hányingere lesz, sőt gyakori a vajúdás tágulási szakaszának vége felé a hányás is.
A kórházban az orvos kézi vizsgálattal ellenőrzi a méhszáj állapotát. A mutatóujja és a középső ujja segítségével állapítja meg, hogy mekkora a tágulat. Gyakran előfordul, hogy a várandósság utolsó hónapjában a méhszáj egy-másfél ujjnyira nyitva van, ez még nem jelenti feltétlenül a szülés megindulását a méhnyak megrövidülése és szülési fájdalmak megjelenése nélkül.
Ha sem a babánál, sem a mamánál nem lépnek fel komplikációk, akkor nincs jelentősége annak, hogy hány óra telik el a méhszáj teljes eltűnéséig, majd a születésig. A méhszáj tágulásában sokat segít, ha az anyuka sétálgat, labdán ül, azon ringatózik, ilyenkor a gravitáció, baba fejének a nyomása is segít a tágulásban. Ha a méhszáj 3-4 ujjnyira kinyílik, sok kórházban amnioszkópiás vizsgálattal ellenőrzik a magzatvíz állapotát. Ehhez speciális műszert használnak. A magzatvíz színe sokmindent elárul. Pl.: Ha a baba enyhe oxigénhiányos állapotba kerül, magzatszurkot ürít a magzatvízbe, zöldes színűre színezi azt. A méhszáj további, egyenletes tágulásához a szülésznő bíztathat, hogy 2-3 fájást egyik, majd 2-3 fájást másik oldalunkra fordulva vészeljünk át.
Ha a méhszáj már nem tapintható, akkor eltűnt méhszájról beszélünk. A méhszáj eltűnésével a magzatburok megreped, vagy a szülészorvos burkot repeszt, és a magzatvíz egy része elfolyik. A magzatvíz egy színtelen-szagtalan folyadék, amelyet a méhösszehúzódáskor megrepedő egy-egy hajszálér halvány rózsaszínre festhet.
A méhszáj eltűnése előtti egy/fél óra lehet a legnehezebb a kismama számára. Akkor a legerőteljesebbek és leghosszabbak a méhösszehúzódások, úgy tűnhet, hogy az idő megállt, semmi nem halad. Sok kismama ezen a ponton kijelenti, hogy szülésre többet nem vállalkozik, és ez a kijelentés azt hiszem, mindent elárul az adott állapotról.
A kispapa segítsége ekkor a legfontosabb. Bíztató szavaival önbizalmat önthet párjába, masszírozással enyhíthet a fájdalmán, a vajúdó kedves homlokának borogatásával, karjának nedves törölgetésével a közérzetén javíthat. Fontos, hogy az Apuka tudassa az Anyukával, hogy a nehezén már túl vannak, bár az elkövetkező órák sem mondhatók egyáltalán könnyűnek.
A vajúdás ideje alatt fontos, hogy figyeljünk a légzésünkre, alkalmazzuk a tanult légzéstechnikákat. (Belégzés 1-2-3-4-5, bent tart 1-2-3, kilégzés 1-2-3-4-5.) A helytelen légzéssel túl kevés, vagy túl sok oxigén jut a véráramba, és a kisbabához is, melynek következményeképp a kismama bepánikolhat, elájulhat, és így a születés folyamata lelassul. A légzésen kívül semmi másra nem kell figyelni. Ha a kismamának üvölteni esik jól, akkor ne korlátozzuk. A kispapa ne érezze magát kellemetlenül, ne próbálja önuralomra bírni párját. Ha a mama összeszorított fogakkal, némán az összehúzódások, a fájdalom ellen küzd, azzal nem segít a születés folyamatán. Van, aki tud néma csöndben, csendes magányban vajúdni, és van, akinek az üvöltések sokat könnyítenek a fájdalom elviselésében. Ki ilyen, ki olyan.
A köldökzsinór
A köldökzsinór (funiculus umbilicalis) hossztengelye körül többszörösen csavarodott, kiviselt terhességben kb. 50 cm hosszúságú, mutatóujj vastagságú, szürke színű, puha tapintatú magzati mellékrész, amely a méhlepény és az embrió, ill. a magzat között teremt összeköttetést.
A köldökzsinórban két verőér (köldökartériák) és egy visszér (köldökvéna) fut spirálisan, amelyeket rugalmas, vastag, zselés anyag ölel körül, az ún. Wharton-kocsonya, lényegében ez képezi a köldökzsinór anyagát. Ennek fő funkciója az erek összenyomódástól való védelme. A három ér szállítja a tápanyagokat és az oxigént az embrió, ill. magzat számára: a véna oxigéndús, tápanyaggazdag vért visz a magzathoz, az artériák oxigénben és tápanyagban szegény vért juttatnak vissza az anyai keringésbe.
Az erek spirális lefutása miatt hosszuk nagyobb, mint maga a köldökzsinór hossza, így a köldökzsinór húzásakor nem lehet elzárni azokat. A köldökerekben folyó vér tartja a köldökzsinórt feszes állapotban, ezért az ritkán törik vagy csomózódik meg.
A magzatvíz
A magzatvíz (liquor amnii) semleges vegyhatású, édeskés illatú, vízszerű, színtelen folyadék, amelyet a magzatburok belső rétege (amnion) és a köldökzsinór (funiculus umbilicalis) választ ki a 20. terhességi héttől. Részben a méhlepényből - így tulajdonképpen az anyai vérből - eredő folyadékból áll, valamint a magzat vizeletéből is. A magzatvíz a magzat körül gyűlik össze, amelyet az lenyel (300-600 ml/kg/nap), mintegy tanulva a légző és nyelő mozgásokat. A magzatvíz három óránként cserélődik, kisebb részben a magzat bélrendszerén át, nagyobb részben az amnionon át szívódva fel. Mennyisége a terhesség előrehaladtával nő, tetőpontját a 36. hét körül éri el, ekkor átlagosan 1000-1500 ml között mozog. Ezt követően mennyisége a szülésig 700-1000 ml közé csökken.
A magzatvíz funkciója:
A köldökzsinór védelme a megtöretéstől és az összenyomódástól,
a magzat védelme a külső mechanikai hatásoktól,
védelem a hőmérséklet-változástól és a nyomáskülönbségtől,
védelem a kiszáradástól,
optimális fejlődési környezet biztosítása,
szabad mozgás biztosítása, ezáltal a csont- és izomrendszer fejlődésének elősegítése,
az emésztőrendszer fejlődésének biztosítása a nyelés miatt.
A szülés második szakasza - Kitolás
A szülés kitolási szakasza a tágulási szakasz végétől (amikor a méhnyak már teljesen kitágult, és egy kicsi pereme sincs) a baba megszületéséig tart. A szülő nő onnan tudhatja, hogy elérkezett a kitolási szak ideje, hogy székelési ingert érez, mivel a baba beékelődött koponyája a szülőcsatorna e szakaszán a végbélre nyomást gyakorol. Ilyenkor megmagyarázhatatlan kényszert érez az Anyuka a nyomásra. Mielőtt azonban a haspréssel rásegítene a baba világrajövetelére, jobb engedélyt kérni az orvostól, aki remélhetőleg ekkor már a közelben van. Előfordulhat ugyanis, hogy a székelési inger ellenére a méhnyaknak még pereme van, és ez a nyomás hatására roncsolódhat. Várjuk meg tehát, hogy az orvos, vagy a szülésznő adjon jelt a nyomásra.
A méhösszehúzódások, ha a nyomási ingerrel párosulnak, akkor tolófájásról beszélünk. A tolófájások és az édesanya által kifejtett hasprés hatására a kisbaba a méhből a szülőcsatornán keresztül kitoljódik Ez a folyamat először szülőknél fél-egy órát vesz igénybe, többedszer szülőknél fél óránál kevesebb idő alatt is megszülethet a kisbaba.
Hogyan fér ki a baba?
A terhesség ideje alatt fellazult medenceizületek a szülés alkalmával képesek pár millimétert tágulni, valamint a baba koponyája sincs még teljesen összecsontosodva, a kutacsok és varratok mentén deformálódni képes, hogy a medencecsontok között áthaladva könnyebben világrajöhessen. (Nem kell attól tartani, hogy "csúcsfejű" babánk születik, mert a születést követő 4.-5. napra ez a deformáció visszaáll az eredeti állapotába, és a szép, kerek alakját visszanyeri a koponya.)
Az koponya egyre mélyebbre kerülésével a nyomási inger egyre nő, arra késztetve az anyukát, hogy egyre erősebb hasprést fejtsen ki. Érdemes megfogadni a szülészorvos, illetve a szülésznő folyamatos tanácsait, hiszen Ők már rengeteg alkalommal nézték és asszisztálták végig mindezt, így tökéletesen tisztában vannak vele, hogy mi jó a babának, és mi jó a mamának.
A teljes kitolási szakot a szülészorvos vagy a szülésznő irányítja. Folyamatosan mondogatja, hogy hogyan vegyünk levegőt, mikor, hogyan nyomjunk, mikor tartsuk vissza a lélegzetünket, hova tegyük a kezünkket, lábunkat. Ők mindenre figyelnek. Neked csak a babával és magaddal kell foglalkoznod. Elrontani nem lehet.
Hogyan kell helyesen lélegezni?
A tolófájások kezdetén érdemes mély lélegzetet venni, s azt bent tartva nyomni, közben a szemet, szájat becsukva tartani. Nehezen lehet szavakba önteni, hogy mi a helyes nyomási technika. Igazából ezt ott akkor minden nő érzi. Aki még nem élte át, annak nem egyszerű feladat előre felkészülni. (Talán annyit érdemes elmondani, hogy nem fejből, nyakból, vagy mellkasból kel nyomni, mert akkor hamar oxigénhiány léphet föl, s elájulhat az anyuka. Törekedni kell arra, hogy a hasprés a babát lefele tolja.)
Amikor a fej eléri a hüvelynyílást, akkor a szülészorvos lassításra int, rövid, felületes levegővételekre utasít, hogy a gátnak legyen elég ideje kitágulni. A gát lazulását gátmasszázzsal segítheti a szülésznő, s ha még mindezek ellenére sem képes a gát annyira ellazulni, hogy a baba feje, válla gátrepedés nélkül átférjen rajta, akkor gátvágást alkalmaznak, természetesen helyi érzéstelenítés mellett.
Átlagosan egy fájás alatt háromszor nyom az anyuka, közben kezeivel a combját fogja, a fejét megemeli, és igyekszik kicsit összegömbölyödni. Az második-harmadik nyomásra álalában megjelenik a fej, majd sorban kicsúsznak a vállak és a törzs is. Ha elég hosszú a köldökzsinór, akkor a babát, még az elvágás előtt az anyuka mellkasára teszik. Ha a köldökzsinórban a pulzálás megszűnik, akkor elvágják, s általában a babát még hagyják a mama mellkasán pihegni még néhány percig, mielőtt elvinnék, hogy lefürdessék, felöltöztessék.
Otthonszülés
Az otthonszülés olyan gyermekszülés, ami kórházon kívül zajlik, legtöbbször az anya otthonában. Az otthonszülésnél általában jelen van egy bába (vagy más egészségügyi szakember), de néha előfordul az is, hogy nincsen. Ha a szülés lefolyása annyira gyors, hogy a bába nem ér oda időben, akkor is azonnal ellátja szülés után az anyát. Néha az anyák úgy döntenek, hogy bába nélkül hozzák világra gyermeküket, ezt szaksegítség nélküli otthonszülésnek nevezzük. Megkülönböztetünk tervezett és nem tervezett otthonszülést, a kettőt érdemes statisztikailag külön kezelni. A tervezett otthonszülésről azt állítják a statisztikák, hogy - amennyiben a szülés alacsony kockázatúnak indul - legalábbis nem kevésbé biztonságos, mint a kórházi szülés.
Hányan választják az otthonszülést?
A 20. században a fejlett országokban az urbanizáció hatására az otthonszülés csökkent, felváltotta a helyét a kórházi, orvos vagy esetleg szülésznő által vezetett szülés. Az USA-ban az 1970-es években az otthonszülés gyakorlata újraéledt, ma 6% az otthonszülések aránya. Dániában az összes szülés 80%-a otthon vagy független születésházakban zajlik. Hollandiában a szülések 30%-a történik otthon.
Nagy-Britanniában egyre több nő választja szülése helyszínéül az otthonát a kórház helyett. Az American College of Nurse Midwives (Amerikai Bábakollégium) és az American Public Health Association (Amerikai Közegészségügyi Egyesület) állásfoglalásával támogatja az alacsony kockázatú nők otthoni szülését, míg az American College of Obstetricians and Gynecologists (Amerikai Szülész-nőgyógyász Kollégium) szerint kizárólag kórházban kellene a nőknek szülni. Magyarországon jelenleg készül az otthonszülést szabályozó minisztériumi rendelet. Az alacsony kockázatú szülésekre vonatkozó tanulmányok azt mutatják, hogy a tervezett, szaksegítséggel történő otthonszülés megközelíti a kórházi szülés biztonságát. Ezeknél a szüléseknél kevesebb az orvosi beavatkozás, kevesebb végződik császármetszéssel, fogóval vagy vákuummal, kevesebb a gyógyszeres fájdalomcsillapítás (mint például az epidurális érzéstelenítés, ami kockázatos az anya egészségére).
Különböző vélemények
Azok az asszonyok, akik az otthonszülést választják, előnyben részesítik annak biztonságát és hangulatát. Az anya szabadon ehet, ihat, járkálhat, alhat, vagy bármit tehet, ami jólesik neki - amiket esetleg a kórház szabályainak alárendelve nem tehet meg. Az anya kényelme a szülés lefolyását könnyítheti, gyorsíthatja. A kórházi és az otthoni szülés kockázatai különböznek. Például nagyobb fertőzésveszélynek van kitéve az anya a kórházban (beleértve az antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzseket, mint a Staphylococcus aureus), aminek otthonszülésnél jóval kevesebb az esélye. A sürgősségi helyzetekben azonban, mint például újraélesztést igénylő légzésproblémáknál vagy erős méhvérzés esetén az otthoni szülésnél kevesebb életmentő eszköz áll rendelkezésre. Vannak anyák, akik kórházban érzik magukat biztonságban az őket körülvevő orvosi környezet által, és vannak, akik otthon. Mindenki ott szül a legkevesebb komplikációval, ahol a legnagyobb biztonságban érzi magát. Így aki kórházban érezné magát biztonságban, kockázatnak teszi ki magát, ha - akár divatból, akár téves önismeretből - az otthonszülést választja. De fordítva is igaz: akinek az otthon nyújt biztonságot, annak maga a kórházi környezet szerepelhet kockázatnövelő tényezőként.
Biztonság
A British Medical Journal (Brit Orvosi Lap) „Outcomes of planned home births with certified professional midwives: large prospective study in North America" (Johnson & Daviss, June 2005) tanulmánya szerint hasonló a halálozási arány az otthoni és kórházi szüléseknél, ám sokkal kevesebb beavatkozást (epidurális érzéstelenítés, fogó vagy császármetszés) végeztek az otthon (induló) szüléseknél, mint az alacsony kockázatú kórházi szüléseknél. Például az otthonszülések 3,7%-a végződött császármetszéssel, míg a hasonló kockázatú kórházi szüléseknél 19% (2000 adat). A méhen belüli és újszülötthalálozás 1,7‰ volt otthoni szüléseknél, míg kórházi szüléseknél 0,9.
Az angol The National Center for Health and Clinical Excellence szervezet szerint szükség volna egy jó minőségű kutatásra a témában, különös tekintettel az újszülötthalálozási adatokra, egyben elismerte, hogy meg kellene adni a nőknek a választást arra vonatkozóan, hogy hol szüljenek.
Hírességek, akiknek a gyermeke otthon született
Pamela Anderson, Charlotte Church, Cindy Crawford, Ricki Lake, Demi Moore, Thandie Newton, Kelly Preston, Meryl Streep.
Magyar hírességek
Besh o droM zenekar 2 tagjának 5 gyereke, Erdély Mátyás - operatőr, Galambos Péter (Galamb) - műsorvezető, Jáger András - színész, Karacs Attila - sportoló, Kepes András - újságíró, Kő Pál - szobrász, Móré Irén - fuvolaművész, Rist Lilla - újságíró, Szalay Marianna - színésznő, Szil Katalin - festőművész, Sződy Judit - újságíró.
